*Chapter 2. ~Ria éled!*

Korán reggel keltem, gondolom nyári szünet van, mert nagyon meleg van és suliba sem kell menni. Fel álltam és bele néztem a tükörbe, fekete hajamban egy-egy kék tincset lehetett  észre venni, nagyon tetszett! Annak ellenére, hogy reggel van nagyon friss voltam. A szekrényemhez léptem, majd nézelődni kezdtem, végül, egy fekete szegecselt bő pólón, egy sötét tépett farmer rövid gatya és egy hosszú szárú torna csuka mellett döntöttem. Hosszú fekete és kékes hajamat ki fésültem, majd a frufrumat oldalra tűztem és le indultam. Lent mindenki bágyadt fejjel kávét szürcsölt a konyhába.

- Te…  - kezdte Jay, de nem tudott mit mondani csak dühösen méregetett.

- Jó reggelt! – vigyorogtam – Na? Hogy néz ki Ria? – fordultam körbe.

- Tori meghalt… - nézett rám Amanda ki kerekedett szemekkel.

- Ria éled… - mosolygott rám halványa Zack.

- Tori most azonnal irány fel és öltözz át! El megyünk egy fodrászhoz, hogy csináljon veled valamit! – állt fel Jay, mire Zack csillogó tekintete ismét unottá vált, Amanda aggódó arca meg ismét nyugodtabbá.

- Nem! – mondtam halál nyugodtan.

- Hogy mondtad? – kerekedett ki Jay szeme.

- Azt mondtam, hogy nem! Ez az én testem, az én hajam az én életem! Nem szólhat bele senki, tanácsokkal lehet segíteni, de nekem nem mondja meg senki, hogy hogyan nézzek ki, mit csináljak, és hogyan csináljam! Ezt szokjátok meg! Itt ugyan is komoly változások lesznek! – mondtam picit ingerülten, majd fel sétáltam a szobámba.

- Ki ez a lány? – kérdezte elképedve Amanda a bátyámtól.

- Hát… Már nem tudom… - sóhajtott Jay. Fel mentem a szobámba fogtam a szegecses bőr váll táskámat é ki mentem.

- Te meg hová mész? – kérdezte Jay furán nézve rám.

- Jah, csak körül nézek egy kicsit a mólónál, tegnap láttam a buszról és elég jó helynek tűnt. – mosolyogtam.

- Egyedül a mólóra? – nézett rám Amanda – Tudod, milyen alakok járnak oda? – aggodalmaskodott.

- Ez az úgymond „második” napom. Honnan tudnám? – tártam szét a karom – Jó, ha ennyire nem akarod, hogy egyedül mennyek akkor gyere velem! – vontam meg a vállam.

- De nekem most nincs kedvem. – vonta meg ő is a vállát – Tehát akkor senki nem megy! – zárta le.

- Mi? – néztem rá nagy szemekkel.

- Hagyjátok, el megyek vele! – intett a többieknek, Zack, majd fel állt és ki indult az ajtón. Egy ideig csak némán sétáltul egymás mellet, majd én törtem meg a csendet.

- Öm… Figyú te miért vagy velem olyan más mint a többiek? – fordultam felé, így oldalazva haladtam a tenger parton.

- Huh… Jó, ne mond el nekik, hogy ezt mind el mondtam, és ezt jegyezd meg! Nem azért mondom ezeket el neked mert pletykás vagyok, hanem azért mert Ria-t sokkal érettebbnek tartom mint Torit. Amanda meg szokta, hogy sokkal szebb mállad, ezért is barátkozik veled és most, hogy sokkal szebb vagy így kezd veszély érzete lenni, hogy te sokkal népszerűbb leszel mint Ő. Jay pedig, nagy tesó, neki mindig is te maradsz a kis húga, tehát minden áron próbál megvédeni mindentől, ami hidd el nem is olyan rossz.

- Ahha, értem. De azt még mindig nem mondtad el, hogy te miért vagy más velem! – mosolyogtam rá.

- Mert én kezdem meg kedvelni Ria-t. – kacsintott rám, majd gyorsított a tempón. Egy pillanatra meg álltam még fel fogtam mit mondott és fél oldalas mosolyra húzta a szám, majd utána siettem.

- Nézd meg ezt, szerintem tök jól állna neked! – vettem le a pultról, egy napszemüveget amit fel tettem Zack-re.

- Igazad van isten király vagyok benne! – röhögött.

- Mennyi? – kérdeztem mire meg nézte és vissza tette a helyére.

- Túl drága. – legyintett, majd el fordult. Vissza néztem a napszemüvegre, majd az eladóra aki éppen egy házas párnak mutogatott szuveníreket. Mi lenne ha..? Kérdeztem magamba, és már cselekedtem is, le kaptam a napszemüveget, villám gyorsasággal, majd semmi feltűnést keltve elsétáltam. Pár bolttal arrébb elővettem a napszemüveget le szedtem róla a cetlit és pár percig csak büszkén néztem, karba tett kézzel a bolt falának dőlve.

- Láttam! – bújt elő egy vörös hajú lány a bolt mögül sejtelmesen mosolyogva.

- Ugyan mit? – néztem rá mint aki semmiről nem tud.

- Ahj, ne add az ártatlant, láttam, hogy el vetted a szemcsit! – nevetett, majd be húzott oda ahol nem látnak. Fekete térdig érő bakancsot viselt, fekete tüllszoknyát és hozzá egy fekete szűk trikót.

- Nyugi, nem köplek be! – nevetett – A nevem Jenna, de a legtöbben csak Bloody-nak ismernek.

- Bloody? – kérdeztem vissza, el mosolyodva.

- A hajam miatt. – magyarázta meg, ami érthető volt, mert a leg vörösebb amit valaha láttam.

- Ria.

- Gyere mutatok egy jó helyet! – kezdte el a karomat húzni. Furcsa lány, de rá nézésre jó fej.

- Nem, nem mehetek. – próbáltam vissza húzni.

- Miért, anyuci apuci nem engedné? – röhögött.

- Hagyjál már, dehogy! – röhögtem el magam – Csak itt van egy barátom és… - néztem ki a bolt mögül

.

- Jó pasi. Legalább a tied? – kérdezte.

- Öhm… Nem… - hebegtem.

- Áh, szóval tetszik! – nevetett.

- Nem… Ő csak egy haver… - dadogtam össze vissza, Bloody csak sunyin mosolygott rám majd el köszönt.

- Óh, holnap délre legyél itt, be mutatok pár embert. – ölelt meg – Most megyek a pasim meg a haverok már várnak! – nevetett, majd el szalaldt, elég közvetlen csaj, de nem baj. Ki néztem a bolt mögül, tekintetemmel Zack-et kerestem, majd miután meg találtam oda szaladtam hozzá.

- Te meg hol voltál? – mosolygott.

- Erre arra… És hoztam neked valamit… - kotorásztam a táskámba, majd elő kaptam a nap szemüveget.

- Ne mond már, hogy meg vetted! – nevetett, majd fel vette.

- Jó, akkor nem mondom! – kacsintottam.

- Gyere, be mutatok pár embert! – húzott maga után. El vezetett, a mólótól elég távolra, a tenger partra, aholy egy társaság ülte körbe a tüzet.

- Csá Z! – állt fel a homokból egy srác. Rövid, vöröses haj, száj és szemöldök pc, mellette egy csaj ücsörgött aki az arcát mázolta alapozóval, a tűz túloldalán két egyforma srác hülyült az egyiknek világosbarna fel zselézett haja, a másiknak pedig kicsivel sötétebb haját egy piros fullcape lapította le.

- Hát, Ő? – mért végig, amolyan „új csaj aki szimpi” mosollyal.

- Ő volt, Tori! – röhögött Zack.

- Mi van? – vágott értetlen fejet.

- Volt! – vertem ököllel vállba, röhögve.

- Tori, megint egy kitörési próbálkozás, hogy ne tűnj lúzernek? – röhögött. Tetszett ez az egész, a szitu, a srác flegmasága és, hogy mindenki feszült figyelemmel néz.

- A nevem Ria, nem tom’ ki vagy, de tuti el tévedtél! – kacsintottam, mire Ő egy féloldalas mosolyra húzta a száját.

- Emlékszel „arra” a balesetre? – emelte ki az „arra” szót, mire a másik csak bólogatott – Nah, úgy alakult, hogy Tori el vesztette az emlékezetét és mire föl ébredt már Ria volt. – magyarázta Zack.

- Jah, baleset… - nézett szikrázó tekintettel Zack-re, smink király lány.

- Az én nevem Max Buckt, a barbie baba Lucy Numlas – bökött a csaj felé – A két barom, pedig Tod és Jake Abrams.

- Ria Under. – mutatkoztam be.

Kb. egy órán keresztül dumáltunk és hülyültünk, míg egy rövid fekete hajú csaj rohant hozzánk, kezében egy doboznyi wiskeyvel.

- Hé Lex, hoztál piát? – röhögött Max.

- Ismersz! – emelt a magasba egy üveget, majd le ült Max mellé és meg csókolta –Hát Ő? – bökött felém.

- Nem fogod el hinni! Ő volt Tori! – röhögött, Max.

- Mi van? Na ne! – köpte ki a piát, amitől kicsit be lobban a tűz.

- Szokjatok hozzá, hogy Tori nincs többé! – mondtam unottan.

- Ha Miss.Tökély Tori hercegnő nincsen, akkor benned kit tiszetlhetünk? – röhögött, flegmán.

- Ria. És téged, hogy kell hívni? Esetleg piás csaj? – vettem át a stílusát, amit a többiek csak „ú”-zásokkal dicsértek, a csaj meg csak elismerően bólintott.

- Lexa Monroe. – mutatkozott be - Hé nem játszunk mondjuk… Felelsz vagy merszet!

- Én kezdek! – jelentette ki Tod – Zack, felelsz vagy mersz?

- Merek! – röhögött.

- Hm… Vagy be ugrasz a vízbe, vagy le smárolod valamelyik csajt! – mondta Josh a feladatot.

- Vállalkozó? – nézett körbe, majd meg akadt a tekintete rajtam.

- Én itt vagyok! – jelentkezett, lelkesen Lucy.

- Nah igen, irány a víz! – vette le villám gyorsan a pólóját Zack, majd be rohant a vízbe, Lucy pedig sértődötten karba font kézzel duzzogott. Úgy látom, nem gyengén be jön neki Zack.

- Itt is vagyok! – nevetett, majd le ült mellém és gyorsan vissza vette a pólóját

- Ria. Felelsz vagy mersz? – nézett rám.

- Öm… Felelek! – nyögtem ki.

- Áh, te tényleg Tori vagy! – röhögött Lexa.

- Merek! – döntöttem másképp.

- Biztos? Mert a zálog két lehetőség, az egyik, hogy le veszed a felsőd, a másik hogy vedelsz! – lötyögtette meg Zack a Jim Bear-es üveget.

- Biztos! – mondtam.

- Hát, jó! Válassz valakit és csókold meg, plusz játszd el, hogy rá gerjedsz és vegyétek le egymás felsőjét! Kezdetnek ennyi! – mosolygott ravaszul, Zack.

- Valaki? – néztem körbe, mire Jake rám kacsintott. Óvatosan oda másztam hozzá és meg csókoltam, mire Ő át karolta a derekam és maga felé húzott, egyre vadabb volt, bele markolt a fenekembe, mire én fel nyögtem, bár nem ismertem volt annyira jó, hogy kívántam. Lassan a pólójával kezdtem harcolni, míg Ő az enyémet egy mozdulattal eltávolította, a játéknak Lexa vetett véget.

- Na, vad macska állj le! – húzott le Jake-ről, így egy pillanat alatt visszatértem a valóságba.

- Na, milyen volt? – néztem körbe vigyorogva, mint aki csak eljátszotta a tettét, majd vissza vettem a pólóm.

- Legjobb! – kacsintott ismét Jake.

- Tori halott! – emelte fel az üvegét Lexa, mire mindenki együtt koccintott és ivott.

- Lucy! Felelsz vagy mersz? – kérdeztem.

- Felelek! – legyintett.

- Kavartál már valakivel innen? – kérdeztem, mire mindenki csak „hú”-zott – Most mi van? – néztem körbe.

- Csak az, hogy az egyetlen akivel Lucy nem kavart az Z! – röhögött Tod, Lucy pedig idegesen meredt rám.

- Max! Felelsz vagy mersz? – nézett rá Lucy gonosz vigyorral.

- Merek! – legyintett Max.

- Smárold le Ria-t! – vágott egy győztes fejet. Max, nem mondott semmit csak le vette a pólóját és hozzá vágta Lucy-hoz aki ettől ki akadt tekintve, hogy tönkre megy a frizurája – Mit csináljak a csúnya pólóddal? –kérdezte.

- Zálog, van barátnőm! – mondta, majd magához ölelte, Lexa-t.

- Mennyi az idő? – kérdezte Jake.

- Hajnali fél három. – mondta halál nyugodtan Lex.

- Mi?! – kérdezte Zack.

- Mondom hajnali fél három! – kiabálta lassan Lexa.

- Mennünk kell! – állt fel sietősen Zack.

- Mi hova? – értetlenkedtem.

- Ha azt akarod, hogy a bátyád és Amanda bárhova is el engedjenek kettőnket egyedül most fel állsz és jössz! – mondta.

- Basszus! – kaptam a szám elé – Sziasztok srácok,   holnap jövök! – intettem majd Zack-el hazáig futottunk. Korom sötét volt semmit nem láttam, csak Zack-ben bíztam, hogy tudja merre van a haza felé vezető út...